Az első öt helyezettet díjazzák és jutalmazzák kategóriánként: 573 pályázóból. Bianka négy beküldött verséből az egyik:
Vákuum
Lételeme volt az írás,
Mint ahogy más levegőt vesz –
Mondta nevelőm Jókairól.
Ez csak annyit tesz,
Hogy a lelke élt, teste holt volt.
Képzelegni tudott, érzésre teremtették,
Tudták, hogy létezik,
De hamar eltemették,
Mert bár keze szavait olvasták,
Hangja átaludta lelke éjjeleivel
A nappalokat is, és ha valaki néma,
Az olyan, mintha játszanának a nevével.
„Mór” – szólítják, de nem néz fel senki rá –
Így hát nincs is ilyen ember a Földön.
És én miről tudok írni?
Például, hogy hogyan húzom pezsegő bőröm
Végig az Ő forró ujjain,
Vagy, hogy Ő hogy húzza végig forró ujjait
Sercegő hátam kis zugain.
Ezen jár az eszem
Minden nap minden percében,
Hiszen
Ő a lételemem,
Mint ahogy másnak az írás…
De most hirtelen
Hova
T ű n i k
E l
A
L e v e g ő ? …