Karácsonyi ünnepség beszámolója

Milyen sok karácsonyi dal hív minket arra, hogy örüljünk és örvendjünk! De tulajdonképpen minek örüljünk? És hogyan örüljünk a tél közepén, amikor odakint sötét van és hideg, a nappalok rövidek és a sötétség uralkodik a világ ezen részén?

Ez a reménytelen sötétség uralkodott akkoriban is, Jézus születésének idején. „Az emberiség adventjének sötét éjszakájában, szívében a megváltás utáni vággyal bolyong Ádám, az örök ember. Lelkét fájdalmasan tépi a megismert rossznak és jónak küzdelme. Vállát a hűtlenség és a dacos lázadás súlya nyomja. Mióta cipeli botladozó léptekkel ezt a vállára nehezedő terhet? Évezredek peregtek már le az idő homokóráján...”

S akkor Ő, aki öröktől fogva és el nem múló szeretettel szereti Ádámjait és Éváit, az első karácsonyon, csendesen és alázatosan emberré lett értünk. Betelt az idő: Isten érkezik az emberhez. Ez hát az ok, ez örömünk forrása. Annak lesz része ebben az örömben, aki megnyitja a szívét, és befogadja őt, a közénk érkezett Istent. Aki megtanulja a tetteivel és életével énekelni megváltásunk örömének, Isten szeretetének dallamát. 

Erre hívjuk most Önöket, titeket, az idei karácsonyi műsorunkban: énekeljük együtt a karácsonyi öröm dallamát, a hosszú és gyötrelmes várakozás utáni megérkezés örömét! A 4. osztályos gyerekek és tanítóik, és még megannyi segítő kéz, hang és szív izgatottan, szeretettel és örömmel készítették Önöknek, nektek, azzal a reménnyel és vággyal, hogy kortól és körülményektől függetlenül eljuttassák a szívetekig az örömöt, mely a legnagyobb sötétséget is beragyogja: Örüljetek, örvendjetek: „Emberré lett értünk, így szeret az Isten!”

A 4. évfolyamosok "Örüljetek, örvendjetek" című műsorát december 19-én és 20-án adták elő. A karácsonyi ünnepség felvétele itt tekinthető meg:

https://youtu.be/h9WebKWQ1Y4