Idén nem húzta keresztül egyetlen COVID-karantén sem az 5.A osztály őszi terepgyakorlatát. Teli busszal indultunk meglesni fenséges őszi madárvendégeinket, a szürke darvakat.
Magyarországon a Hortobágy után itt a sándorfalvi (szegedi) és a kardoskúti Fehér-tónál pihennek meg igen nagy létszámban a november során. A Sándorfalva határában álló Szalakóta Ház melletti kilátóban épp időben, még a szürkület beállta előtt sikerült elhelyezkednünk. Pompásan ráláttunk a belső tavakra. Nagy szerencsénkre a hozzánk legközelebb eső tóra esett aznap a darvak választása az esti behúzás során, így a fejünk fölött sokszor hihetetlenül közel szálltak, s kezdték meg az örvénylő landolásukat. Közel 45 percen át figyeltük őket, hangos gyülekezésüket. Akadtak egészen nagy létszámú, ezres V-alakú madárhadak is. Túravezetőnk, Ábrahám Krisztián felhívta a gyerekek figyelmét arra is, hogyan ismerhetők fel a darucsaládok és a fiókák. Azt is elmondta, hogy idén kb. 40.000 daru volt a max. létszám. Amikor ott jártunk, már csak kb. 15.000-et számlálhattunk, mert a novemberi fagyok miatt igyekeztek folytatni vándorútjukat a Nílus deltavidékére.
A buszban - útban a darulesre - egy hangulatos, daruismereti kvízre is sor került. Míg visszaútban egy shaolin darumesét hallgattak meg a gyerekek. A Szalakóta Háznál pedig volt idő még egy kis játékra és eszem-iszomra is…
A képeket Boros Emese tanárnőnek és az 5.-es Móczár Endrének köszönjük!
Bányai Judit és Csanádi Anikó
