Erdélyben, mai határainktól alig 160 kilométerre, néhány év alatt egy kis édenkert született. Böjte Csaba ferences szerzetes és az árva gyerekek az elhagyott, romos dévai kolostor lakatjait leverték, és lépésről lépésre új otthont teremtettek maguknak. Ahogy a szükség dagasztotta az itt élő gyermekek számát, úgy lett a szomszédos panelházakból nevelőcsaládok otthona, és a kolostorból iskola.

2004. november 18.
Medgyes, Segesvár, Gyimesfelsőlok
Medgyes
Várának alapítása valószínűleg a XII. század első felében lehetett, Mátyás király pedig három erős védőfalat és öt bástyát építtetett a megerősítésére. Mindig inkább magyar városnak számított, mint szásznak. A falgyűrűvel és tornyokkal védett váron belül találjuk a régi városházát, az iskolát, a paplakot és a várudvar közepén a Szent Margitnak szentelt XV. századi csarnoktemplomot, lélegzetelállítóan szép szárnyasoltárral. Itt található még a XV. századi alapítású Ferenc-rendi templom, mellette lévő kolostorépülettel. A város erődítmény-rendszeréből a Forkesch utcai kapu és a Kő-utcai kapu maradt meg.
Segesvár
1506-ban az erdélyi rendek az itteni vártemplomban erősítették meg a három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) unióját. A XVI. sz.-ban a város evangélikus hitre tért át. Az erdélyi rendek itt választották meg fejedelemnek I. Rákóczi Györgyöt és kemény Jánost. A Világörökség részét képező segesvári vár falain belül találjuk Erdély legfestőibb középkori várnegyedét. Meredek lejtésű hegyek, erdővel borított domboldalak ölelik a környezetéből szigetként kiemelkedő várat, mely lenyűgöző látványt nyújt. (Óratorony, Feketetemplom, Schülertreppe, a gótikus „hegyi (evangélikus) templom”)

2004. november 19.

Gyimesfelsőlok
Tízéves a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium. Az intézményteremtő Berszán Lajos atyát Magyar Örökség-díjban részesítették kitartó munkájáért. Tíz évvel ezelőtt egy osztálynyira való bátor gyermek megkezdte középiskolai tanulmányait egy teljesen új, egyházi tulajdonban lévő oktatási intézményben. 1993 májusában tették le a Sziklára épített ház néven ismertté vált közösségi ház alapkövét, tavalyelőtt májusban kezdték a közösségi ház mellett emelt iskola alapjait építeni. A két épületben iskola és kollégium működik. A magyar kormány és a nagyobb magyar közalapítványok jelentős anyagi támogatást nyújtottak az intézményteremtéshez. Berszán Lajos atya mozgásában és gondolkodásában fiatalos, noha nemsokára nyugdíjba vonulhatna, de nem tudja elképzelni azt, hogy tétlenül üljön. Húsz évig volt felsőloki plébános, plébániai szolgálata utolsó évei alatt a katolikus gimnázium igazgatói tisztét is betöltötte. Majd elöljárója az iskola vezetésével bízta meg. Az iskolában gyimesi és moldvai csángó fiatalok tanulnak, akik sokáig a magyar nyelvet is csak titokban, házaknál tanulhatták.

Gyimesbükk
vasútállomás, ezer éves határ, Rákóczi vár,

Gyimesi csángók
A Tatros völgye átjárót képez Moldva és Erdély között. A Tatros völgyében és annak jobb és bal oldali mellékágaiban is egymást érik a tipikus hegyvidéki települések, meredek domboldalak, zöldellő legelők és sötét fenyvesek alatt. A Gyimes név eredetének magyarázata szerint olyan hely, ahol sok a gímszarvas. A völgyet részben csíki, részben moldvai menekültek telepítették be. Kiemelkedően gazdag népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkezik. A gyimesi csángók szerint őseik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre, ezzel kapcsolatos a csángó szó eredete is: csángó az, aki "elcsángált" (elment) a közösségtől. A csángók bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókéhoz hasonló öltözetüket is. Ezt azért használták, hogy megtévesszék az őket üldözőket, hogy azok ne ismerjék fel bennük a szökött székely katonát. A Gyimes-völgyében nem találhatók ún. tömör falvak, csak tanyatelepek, ezek pedig "patakokra", "patakvölgyekre" oszlanak, melyek sokszor egy-egy családnév után kapták nevüket. (Pl. Antalok pataka)

Moldvai csángók
Románia Moldvának nevezett keleti tartományában az 1992-es román népszámlálás szerint közel negyedmillió katolikus él. A Moldvában élő katolikusokat csángó néven tartja számon a tudomány és a köztudat. A moldvai magyar etnikum sem történeti, sem nyelvi-néprajzi szempontból nem egységes. A moldvai magyarok eredetének kérdésében azonban máig sincs megnyugtató tudományos álláspont. Régebben a csángókat a kunok leszármazottainak tekintették, illetve azt tartották, hogy a moldvai magyarok a Kárpátokon kívül maradt, a honfoglalásban részt nem vett magyar töredék leszármazottai. Mára általánosan elfogadottá vált az a nézet, hogy nyugatról, a Kárpát medencéből érkeztek mai településhelyükre valamikor a középkor folyamán. A moldvai magyarokat a 13. századtól kezdve említik a történeti források. A kutatók többsége a csángókat a Szamos-völgyi és Felső-Tisza-vidéki magyarokkal hozza rokonságba. Valószínű, hogy a csángók ősei egy tervszerű magyar birodalmi politika támogatásával érkeztek Moldvába, feladatuk a középkori magyar királyság keleti határainak védelme volt, hasonlóan a székelyekhez. IV. Béla újabb magyar csoportokat telepített a Kárpátok szorosaiba és keleti lejtőire, a nagyobb folyók völgyeibe. A 14. században a magyar királyok védelmi területet hoztak létre Moldvában, kitelepítve főleg erdélyieket. A kivándorlás Magyarországról Moldvába évszázadokon át folytatódott. A 15. században magyar husziták menekültek a Kárpátok vonalán kívül eső területekre. A magyarok Moldvában kereskedelemmel, földműveléssel és különféle mesterségekkel foglalkoztak, de magas beosztású tisztviselők is kerültek ki közülük. Azok a csángómagyarok, akik Moldvában maradtak, küzdöttek identitásuk, nyelvük, kultúrájuk és római katolikus vallásuk megőrzéséért. A 18. század közepétől - különösen a madéfalvi veszedelem (1764) után - a magyarok száma Moldvában ismét gyarapodni kezdett. Ekkor keletkezett a székelyes csángó falvak többsége azokból a katolikus székelyekből, akik Csíkból, Gyergyóból, valamint Háromszékről menekültek ide. 1859-ben Moldva egyesült Havasalfölddel, a csángómagyarok anyanyelvi oktatása megszűnt, papjaikat pedig arra nevelték, hogy nemzeti öntudatukat megszüntessék, nyelvüket, kultúrájukat megsemmisítsék. A második világháború után a csángók részére magyar nyelvű iskolákat alapítottak. Ezeket az 1950-es években a hatalom egymás után bezáratta. A csángómagyarok létezését a román kormány tagadta/ja, fel sem merült annak gondolata, hogy népszámláláskor őket a "magyarul beszélő román állampolgárok" kategóriájába sorolják.

2004. november 20.
Csíkkarcfalva, Csíksomlyó, Szt. Anna tó, Mohos láp,
Karcfalva
A szászokéhoz hasonló védelmi célokra is használt erődtemploma van. A XV. sz-ban épült gótikus stílusban. A legszebb és leghitelesebb parasztvárak egyike. 8 m magas terméskő várfala a szabályos lőrésekkel és gyilokfolyosókkal ma is ép. Kapubástyájának mellvédje van.
Csíksomlyó
Századokon át a székely művelődés, szellemi élet, a katolikus hitélet fellegvára volt. A búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő szobornak köszönhető. A hársfából készült csodatevő Mária-szobor 227 cm magas, válláról palást csüng le, fejét hármas korona ékesíti, jobb kezében királyi jogart, baljában a koronás Kisjézust tartja, aki jobb kezét áldásra emeli. Egyes feltételezések szerint a szobrot Hunyadi János készíttette, mert a törökök feletti győzelmét Mária közbenjárásának tulajdonította, és hálából adta a csíki székelyeknek, illetve ferenceseknek. A szoborhoz számos legenda és csodatétel fűződik: ha Csíkszéket valami veszedelem fenyegette, a somlyói Szűz Mária arca elborult, szemei könnyezni kezdtek. Somlyó a pogány korban szertartások helye volt, erre utalnak a Nagy-Somlyóról behozott faragott kövek, amelyek a templom előterében láthatók. A Kis-Somlyó alatt fedett borvízkút található. A hegy tetején, a Salvator-kápolna áll. A két Somlyó nyergében egy Makovecz Imre által tervezett oltár található. Itt tartják minden év pünkösd szombatján a búcsús misét és júniusban az Ezer székely leány-napot, melyet a székely viselet megmentésére találtak ki.
„Nyíljon meg a föld alattad, te ártatlan lányok megölő gyilkosa!
S abban a szörnyű pillanatban az átok mindjárt meg is fogant. Megnyílt a Föld, meghasadt az ég, s rettenetes villámlás kíséretében elsüllyedt a hegy is, s elsüllyedt vele a kevély gonosz vár is. Mire pedig elült a zaj, egy gyönyörű, kristálytiszta vizű tó állott a helyén.”
A Mohos- láp mocsári tőzegmoha-ritkaságai szigorúan védettek.

2004. november 21.
Gyimesfelsőlok, Korond, Parajd, Szováta, Szeged
Korond
A Sóvidék egyik legismertebb, legjelentősebb települése. A nagyállattartó, sókereskedő és nem utolsó sorban neves fazekasfalu egész történelme folyamán a kistérség egyik leggazdagabb településének számított.

Parajd
A só igazi hazájának Parajd a központja, ahol minden a só körül forog. A sóbányászat a római időkig nyúlik vissza, már akkor bányák működtek itt és Szovátán egyaránt.

Szováta
Szováta az Erdélyi-medence keleti részén fekszik. Sóbányászati és híres üdülő központ. Tündérkert