Boldogasszony Iskolanővérek

Iskolánk fenntartójáról

Iskolánk fenntartója a Boldogasszony Iskolanővérek (Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek, SSND) Magyar Tartománya.

Jézusról nevezett (Gerhardinger) Mária Terézia 1833. október 24-én Bajorországban alapította az Iskolanővérek Kongregációját.


Jézusról nevezett Mária Terézia, az SSND alapítója


A tanítóként működő Rendalapító a nevelést világméretű látásmódot, átfogó felelősségtudatot kívánó, értéket közvetítő és ápoló, igazságosabb társadalom építését célzó szolgálatnak tekintette. Korának felfogásával ellentétben úgy vélte, a társadalom számára szükséges és hasznos a szegényebb rétegek lánygyermekeinek sokoldalú nevelése, oktatása.

Nem csupán elméleti alapvetéseket fogalmazott meg rendtársai számára, hanem gyakorlati útmutatásokat is adott, illetve számos újítást vezetett be a nevelés-oktatás terén:

  • A gyermek munkatársként (nem megtöltendő, üres edényként) való kezelése;
  • Tömegnevelés helyett személyre szabott (differenciált) oktatás;
  • A tanulás, játék, házimunka, mozgás megfelelő arányban történő alkalmazása;
  • A tantárgyak összekapcsolása (integrálása);
  • A legmodernebb tanítási módszerek és szemléltető eszközök felhasználása;
  • A hétköznapokban is alkalmazható tudás nyújtása;
  • A tanítvány számára érthető nyelvezeten történő oktatás;
  • A verés mint nevelési eszköz elvetése;
  • Színvonalas tanárképzés tanulmányutak és tapasztalatcserék révén;
  • Óvodapedagógusok és „napközis” nevelők képzése;
  • Az órarend „feltalálása”;
  • Bajorország első tornatermének felépítése.

Mi, a Magyar Tartomány nővérei Terézia anya nevelési elveire és tapasztalatainkra építve, korunk szükségeire figyelve egy un. tanítványképben fogalmaztuk meg nevelési elveinket:

 

Az Iskolanővérek Magyar Tartományának tanítványképe 

 

A tanítványképünkben szereplő értékek meghatározása:

IGAZAT MOND: a szavak, a tények és a tettek harmóniája

FELELŐS: a saját és környezete (emberek, tárgyak, természet) értékeit együtt mérlegeli cselekvései előtt

TUDATOS: törekszik saját maga, társai, környezete megértésére

EGYÜTTMŰKÖDŐ: képes közös, vonzó célban megegyezni és szabadságot adni/hagyni a megoldásra

ALKOTÓ: képes az önkifejezésre, bátorságot tud venni a megszokottól való eltérésre

ODAADÓ: képes latba vetni adottságait, rendelkezésre bocsátani, amije van

 


Nevezetes időpontok a Kongregáció (Rend) életében


1797. június 20.                         Jézusról nevezett (Gerhardinger) Mária Terézia (az Iskolanővérek alapítója) születésnapja

1833. október 24.                      A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek (SSND) Kongregációjának születésnapja

1843. október 16.                      Az Iskolanővérek központi rendházának (München) alapítása

1847. szeptember 2.                Az első rendház alapítása az amerikai földrészen (Baltimore-ban)

1858. október 10.                      Az első magyarországi rendház és oktatási intézmény (Temesvár) alapítása

1865. augusztus 26.                Az Iskolanővérek Szabályának pápai jóváhagyása

1879. május 9.                             A Rendalapító halála                       

1985. november 17.                A Rendalapító boldoggá avatása

1999. június 13.                         Antonina Kratochwil iskolanővér boldoggá avatása (Varsó)

Napjainkban földünk 34 országában 3026 iskolanővér él és dolgozik. A magyarlakta vidékeken (3 országban) 73, a Magyar Tartományhoz tartozó iskolanővér szolgálja a nevelés ügyét.

A Rend általános főnöknője (General Superior) Mary Maher nővér, aki öt tanácsosával, Rómából irányítja a Kongregációt.

 

 Jézusról nevezett M. Terézia


Jézusról nevezett Mária Terézia néhány gondolata a nevelésről:

 

„A jól képzett nevelő könnyen tud alkalmazkodni azoknak a tudásszintjéhez, akiket oktatnia kell; viszont a legnagyobb jóakarat sem tudja pótolni a hiányos felkészültséget.”

„… nem csekély értelmi és lelki felkészülés kell a nővéreknek ahhoz, hogy tudatlan gyermekekhez közel hozzanak…nehéz tantárgyakat, s eközben a gyűlöletesnek tartott iskolát kellemessé tegyék számukra…”

„Az ifjúságot nem mesterkélt, szenteskedő szavakkal térítjük meg és vezetjük Istenhez, hanem Krisztus keresztjének erejével, a Szentlélek és a… szeretet által.”

„…az egységes képzésnek tulajdonítható az a nagy hatékonyság, amelyről az egyházi és világi felsőbbség tanúskodik.”

 „a többirányú képzés teljesen veszélytelen…”

„Ami az idegen nyelvek oktatását illeti,… már nem lehet boldogulni a világban, ha nem tudunk idegen nyelveken…”

 

 

Az Iskolanővérek 23. Általános Káptalanja (2012) által megfogalmazott elvek alapján napjaink iskolanővérei vallják:

 

A SZERETET nem várhat!

Minket, Boldogasszony iskolanővéreket mélyen érint, és kihívás elé állít a világunkban és egyházunkban jelen lévő sokféle megosztottság, és korunk társadalmi, gazdasági és ökológiai válsága.

Apostoli szerzetesnők nemzetközi kongregációjaként arra kapunk meghívást és küldetést, hogy merészséggel és reménnyel nézzünk szembe e megosztottságokkal és válsághelyzetekkel. Hűségesen karizmánkhoz, a különbözőségben is megélt egységhez, elkötelezzük magunkat arra, hogy

·   magunkévá tesszük a dialógust, mint életmódot, amely önmagunkkal és másokkal kapcsolatos új felfedezésekhez, megtéréshez, kiengesztelődéshez és gyógyuláshoz vezet;

·   egyszerűbben, felelősebben és fenntarthatóbb módon élünk együtt egymással és az egész teremtett világgal;

·  erőforrásainkat és szolgálatainkat a nevelés felé irányítjuk, amely átformál, és mindenkit arra hív, hogy megszüntesse az igazságtalanságot kiváltó okokat;

 

A Rendalapító életéről, a Kongregáció történetéről, felépítéséről, tevékenységéről, a Magyar Tartományról, intézményeiről bővebben a www.iskolanoverek.hu és a www.gerhardinger.org című honlapokon lehet tájékozódni.

http://www.iskolanoverek.hu/



Tartományfőnöknők:
  


Balról: M. Judit (2013-), M. Monika (2005-2013), M. Adrien (1997-2005), M. Relindisz (1970-1981), M. Jolánta (1981-1989), M. Jozefina (1989-1997)





A Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartományának választókáptalanja 2017. március 17-én újra megválasztotta a jelenlegi tartományfőnöknőt, Lobmayer M. Judit nővért, majd jelenlegi két tanácsosát, Baráti M. Kinga nővért és Bencze M. Regina nővért. 















A Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája 2013 decemberében megerősítette a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodáját, hogy segítsék a női és férfi rendek együttműködését; vezetésével Ulrik M. Monika SSND nővért bízva meg. 

A Szerzetesek éve egyik legkiemelkedőbb eseményét, a Szerzetesek Terét beharangozó Pesti Est különszámának a nyomdakész változatát itt tekintheti meg:

A Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája 2013 decemberében megerősítette a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodáját, hogy segítsék a női és férfi rendek együttműködését; vezetésével Ulrik M. Monika SSND nővért bízva meg. 

A Szerzetesek éve egyik legkiemelkedőbb eseményét, a Szerzetesek Terét beharangozó Pesti Est különszámának a nyomdakész változatát itt tekintheti meg:

Budapesten, a Szerzetesek Tere rendezvényen a Karolina Művészeti Iskola arany érmes Bicínium énekversenyzői közül két páros is fellépett a Nagyszínpadon!

Jáger Rita - Bucskó Gergely: Kodály Zoltán : Volt nekem egy kecském című dalát adták elő.
Nagy Fülöp - Szűcs Gergely: Bárdos Lajos: Apag-apak kezdetű éneket énekelték.

Felkészítő tanáruk: Pivarcsik Tünde

Mindkét páros egyedi előadással, és színpadi biztonságban lépett fel, a gazdag program igazi színfoltjaként! Talpraesettségük azzal is kifejeződött, hogy az újságírók riportot is készítettek velük.




Gyászjelentés

Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy nővérünk, Szobonya Eszter M. Jolánta Boldogasszony Iskolanővér életének 84., szerzetességének 56. évében 2014. február 2-án hazatért a Mennyei Atya házába. Hálaadó szentmise keretében búcsúztunk Tőle 2014. február 23-án vasárnap de. 9 órakor a Patrona Hungariae Gimnázium kápolnájában. (Bp. IX. ker. Knézich u. 3-13.) Hamvait 2014. február 25-én kedden helyeztük el az iskolanővérek debreceni urnatemetőjében a 12-kor kezdődő szentmise után, melyet a Svetits Iskola kápolnájában tartottunk.
1948-ban a kommunisták elvettek minden katolikus iskolát. 1950-ben visszaállítottak nyolcat, a vallásszabadság látszatát keltve. E nyolc iskola erős kontroll alatt állott, a négy működtető szerzetesrendet, sokféle módon korlátozták szabad működésékben. Szobonya M. Jolánta (1930-2014), a Boldogasszony Iskolanővérek egykori tartományfőnöknője törhetetlen bátorsággal állt helyt ebben a helyzetben. Két és félórás megrendítő visszaemlékezéséből e tíz perc felvillant négy vallomást: az iskoláról, családjáról, a nővérközösségről és magáról a szerzetesi életről.






Gyászjelentés

Kárpát Magdolna M. Relindisz Boldogasszony iskolanővér életének 94., szerzetességének 73. évében 2016. május 2‐án átadta lelkét Teremtőjének.
Hálaadó szentmisét mutattunk be érte 2016. május 22‐én vasárnap 9 órakor a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont kápolnájában. (Bp., IX. ker. Knézich u. 3‐13.)
Hamvait 2016. május 23‐án 14 órakor búcsúztattuk szentmise keretében a Svetits Katolikus Iskola Szent Kereszt kápolnájában, majd rendházunk urnatemetőjében helyeztük végső nyugalomra. (4024 Debrecen, Szent Anna u. 20‐26.)



Gyászjelentés

Farkas M. Margaréta 
Boldogasszony iskolanővér 
Szeged, 1933. június 15. - Budapest, 2016. szeptember 10. 

Fájdalommal tudatjuk, hogy Farkas Mária M. Margaréta nővér, a Patrona Hungariae, a Svetits és a Karolina Gimnázium egykori kémia-fizika szakos tanára, 1978 és 1986 között a Svetits Gimnázium igazgatónője, szegedi iskolánk rendszerváltás utáni egyik újraalapítója, a Magyar Rendtartomány archívumának létrehozója 2016. szeptember 10-én, gyors lefolyású, váratlan betegségben elhunyt. 

Szeretett nővértársunkért hálaadó szentmisét mutattunk be szegedi Karolina Iskolánk kápolnájában 2016. október 6-án csütörtökön 16:30-kor (Szeged, Szentháromság u. 70-76.), valamint 2016. október 11-én kedden este 17:30-kor a Patrona Hungariae Gimnázium kápolnájában (IX. Budapest, Knézich u. 3-13.).

A rákoskeresztúri Új Köztemetőben 2016. október 12-én helyeztük végső nyugalomra.


Az itt következő megemlékezést 95 éves Paschalis nővérünk, Margaréta nővér hajdani polgári iskolai osztályfőnöke írta:

Megemlékezés Farkas Mária Margaréta nővérünkről

2016. szeptember 10-én, szombaton, a két Mária-ünnep (születés- és névnap) között szólította magához Mennyei Atyánk kórházi betegágyán szenvedő M. Margaréta nővérünket. Szép és eredményekben bővelkedő élete hatgyermekes szegedi iparos családban kezdődött az 1933-as szentévben, június 15-én. Az asztalosmester édesapa szívesen ellátta templomukban a sekrestyési teendőket. A mélyen vallásos édesanya bátyja a Jézus Társaság szerzetese volt. A történelem viharai nem kímélték a családot. Az anyai nagyapa a szerbiai háborúban, az apai a Don-kanyar ismeretlen katonái között tűnt el.

A kis Mária első óvodás évét, majd a polgári iskola négy osztályát szegedi intézetünkben töltötte , közben a család Szegednek abba a részébe költözött, amelyet Móra-városnak neveztek. Az iskolanővéri hivatás korán jelentkezett a fiatal leány életében, és a negyedik osztály elvégzése után felvételét kérte közösségünkbe. A rendi vezetőség a szegedi intézetünkben működő tanítónőképzőnkbe küldte a tehetséges jelöltet, 1948-ban azonban bekövetkezett a szerzetesi iskolák állami tulajdonba vétele. A tanítónőképzőt líceummá szervezték át, és onnan másfél év elmúltával kizárták jelöltjeinket, mert nem voltak hajlandók aláírni, hogy diplomájuk megszerzése után állami állást fognak vállalni. Egy évig még volt rendi tanáraik foglalkoztak a jelöltekkel, azután 1950. június 10-én a nővérekkel együtt internálták őket Ludányhalásziba. Onnan 3-4 hét múlva az elöljárók kifejezett kérésére hazaszöktek a jelöltek szüleikhez.

1950-ben az úgynevezett „megegyezés” a debreceni Svetits Intézet egy kisebb részében engedélyezte rendünknek 1-1 négy osztályos, humán és reálgimnázium létesítését. Így Mária jelöltünk, sikeres különbözeti vizsgája után, a gimnázium reáltagozatának harmadik osztályos tanulója lett, és 1952-ben érettségizett. Utána a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán vállalta a kémia-fizika szakot, és 1956-ban diplomázott. Igaz, hajlamai inkább a humán jellegű tudományok felé vonzották, de a nemrég újra indított két iskolánknak ilyen képesítésű tanárra volt szüksége. A szerzetesjelöltek még otthon tölthették a nyári szünidőt, ez Máriának általában fizikai munkában telt el, így családja anyagi helyzetén akart könnyíteni.

Noviciátusi évének letöltése után, 1957. augusztus 15-én tett első fogadalmat, de örök fogadalmára csak 1963. augusztus 15-én kerülhetett sor Budapesten. 1957-től 1959-ig a budapesti Patrona Hungariae Gimnázium tanáraként működött, 1959-től 1974-ig debreceni intézetünkben, ahol a diákotthon igazgatója is volt, majd 1974-től a gimnázium igazgatóhelyettese, 1978-tól 1986-ig pedig a gimnázium igazgatójaként vezette az intézményt. Ekkor ismét budapesti intézetünkbe hívta az engedelmesség, és itt előbb rendes tanárként, osztályfőnökként, majd óraadó nyugdíjasként működött. Derűjével, nyitott, haladó gondolkodásával, csillapíthatatlan tudásvágyával fiatalabb kollégáinak is mindvégig példát mutatott. Tanítványaival az iskola elvégzése után is élénk kapcsolatot ápolt, kezdetektől aktív tagja volt öregdiákjaink szövetségének, a MIDOSZ-nak.

Az 1989-es rendszerváltást követően, 1992 szeptemberében újra rendi tulajdonba vehettük szegedi iskolánkat, ennek újraalapításában Margaréta nővérünknek is része volt. Az iskola újraindulásának 15 éves jubileuma alkalmából elsőként kapta meg a Pro Schola Carolinae díjat, „az iskola újraindításakor végzett elszánt munkájáért, intézményünk szellemi gazdagításáért és korosztályokat átfogó, másokat is lelkesítő szolgálatáért” (a kísérő oklevél szövegéből).

Humán jellegű tehetségeit kibontakoztatva jelentette meg 2001-ben „Az Iskolanővérek szegedi intézetének iskolái 1873-1948" című, történelmi kutatásokon alapuló, gazdag tartalmú két kötetes, együttvéve 1284 oldal terjedelmű rendtörténeti és iskolatörténeti művét. Előzőleg, még pedagógus működésének éveiben rendtörténeti kiállítást rendezett debreceni intézetünkben, majd a 2008-as jubileumi évben Budapesten, iskolánk folyosóit díszítő rendtörténeti kiállításunkkal és az általa berendezett rendi örökségszobával igyekezett bemutatni világi munkatársainknak, tanulóinknak és szüleiknek rendünk történetét, működését. 2007-től a budapesti közösségben élt, a rendi archívumot gondozta és gyarapította, újból egybegyűjtötte a szétszóratás után megmaradt dokumentumokat és tárgyi emlékeket, emellett rendtartományunk jelenét is buzgón igyekezett megörökíteni az utókor számára.

Élete utolsó éveit imával és a reá szakadt betegségek türelmes elviselésével igyekezett megszentelni, így felkészülten várhatta a meghívást az örök életbe. Alázatos szeretettel bízhatunk, hogy reá vonatkoztathatja a Mindenható a Jelenések könyvében közölt ígéretet: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” ( Jel 2,10.)